Mi az NLP?
Az NLP a neuro-lingvisztikus programozás rövidítése. A neuro-lingvisztikus programozás a nyelv és az idegrendszer kapcsolatát vizsgáló kísérletekből fejlődött ki. Alapítói: John Grinder nyelvész és Richard Bandler kibernetikus. Az NLP alapvetően a modern nyelvészet, az információ- és az ismeretelmélet alapján modellezte a 60-as-70-es évek több alternatív pszichológiai irányzatát (Virginia Satir családterápiája, Fritz Perls Gestalt-terápiája, valamint Milton H. Erickson hipnoterápiája). A kísérletekből és a kutatásból hamarosan önálló terápiás iskola fejlődött ki, mely egyre mélyrehatóbban alkalmazza a nyelvi minták és a metakommunikáció terén szerzett tapasztalatokat, és önálló felfedezéseket is tett (pl. a híres szemtérkép). A neuro-lingvisztikus programozás tehát úgy érthető magyarul, hogy átkódoljuk, megváltoztatjuk a tudattalan „programjait”, elsősorban a nyelvi minták, és a hozzá kapcsolódó metakommunikáció (gesztusok, hangszín stb.) segítségével.
Manapság az NLP-nek már nem csupán terápiás és kommunikációs felhasználása létezik. A reklámszövegek írói is NLP-s nyelvi mintákat alkalmaznak, de a nagyvállalatok logo- és imázstervezésétől kezdve a kommunikációs tréningekig és a nyelvtanulás elősegítéséig is egyre több területen találkozhatunk NLP-s hatással.
A 80-as és 90-es években egy új generáció, például Robert Dilts, Steve és Connirae Andreas, új területekre is merészkedett, köztük sok olyan felfedezéssel (pl. az Andreas-testvérek Mély Belső Átalakulás-technikája), amely már a spiritualitás szintjét is eléri.
Az NLP sajátossága, hogy – egyes alternatív gyógymódokhoz, p. a homeopátiához hasonlóan – fókusza az egyén. Már a tanfolyamon tapasztalhatjuk, hogy mindenki más, mindenkinek mást jelenthetnek ugyanazok a szavak, gesztusok, stb. Ha ezt beépítjük, sokkal inkább egyénre és testre lehet szabni módszereinket. Az NLP-t tehát az különbözteti meg leginkább sok régebbi, akadémikus terápiától, hogy nem fektet hangsúlyt általános térképekre. Az egyik NLP-s axióma így hangzik: a térkép nem a terület.
Egy másik lényeges különbség: a terápiás NLP fókusza a változás, az átprogramozás, átírás, átrajzolás, tehát nem csak annyi, hogy elméleteket gyártanánk valakinek a különféle problémáiról. Bizonyos fóbiák vagy diszlexiák például, amelyekkel sokáig küzdhet valaki csupán akadémikus módszerekkel, néhány perc alatt elmulaszthatók egy-egy NLP-s módszerrel.
Az NLP-ben nem páciensnek nevezzük azt, akinek segítünk változni, hanem felfedezőnek. Az őt vezető személyt pedig nem terapeutának, hanem kalauznak.
Hozzá kell tennünk, hogy az NLP azért nem csodagyógyszer, és nem egzotikus hiedelmekből áll, igen fontos benne az úgynevezett ökológiai ellenőrzés, vagyis annak vizsgálata, hogy a felfedező közvetlen környezete, mindennapi élete, illetve a tudattalan (belső) környezete milyen változást akar vagy képes elviselni.