Tanulmányaim

1990-ben találkoztam először az indiai asztrológiával, Washingtonban, a Transzcendentális Meditáció szervezetének ajánlására: egy fehér ruhás „pandit” nézegette kinyomtatott négyszögű ábráimat és valamit megnézett egy nagy indiai könyvből, majd közölte velem, hogy egy-kétéves korom körül szétváltak a szüleim, és hogy 1984 őszén hagytam el Magyarországot.

A sors törvényeinek ilyen szintű ismerete azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Vásároltam egy bevezető szintű asztrológiakönyvet, és elkezdtem a képletemet kinézegetni egy DOS-os freeware program segítségével, de mikor lelkesen felhívtam meditáló barátomat, az közölte velem, hogy egészen más az állatöv, és egyáltalában minden máshol van. Ráadásul a képletemre olyanok voltak írva, hogy Rahu meg Ketu, Gulika meg Mandi, viszont sehol sem találtam az Uránuszt, Neptunuszt és a Plútót.

Végül szereztem egy baráti körben terjesztett, DOS-os indiai szoftvert (ma már sokkal jobbak vannak), és a meditációs központban megvettem az indiai asztrológia klasszikusát, a Brihat Parasara Hora Sastra c. középkori gyűjteményt. Ez először túlságosan archaikusnak és tudósinak tűnt. Az igazi áttörést James Braha Ancient Hindu Astrology for the Modern Western Astrologer c. műve jelentette, amit a mai napig nem fordított le senki magyarra, pedig 1986 óta ez az egyik legjobb nyugati bevezető e varázslatos, bonyolult keleti tudományba.

1996-ban Budapesten bejutottam a Maharishi Meditációs Társaság hivatalos, angol nyelvű Maharishi Jyotish-képzésébe. A képzés nagyon izgalmas volt, és kimerítő, heteken át reggeltől-estig, videókkal, tesztekkel és minden kéthetes modul végén vizsgával. Tanárunk Zsarko Trisic volt. Sajnos, Belgrád bombázása közbeszólt, szerb nemzetiségű tanárom erre az alkalomra hazatért és azóta sem hallottam felőle. Így az utolsó modult már nem volt alkalmam elvégezni. Később a meditációs szervezet megváltoztatta a képzés szerkezetét, és az ismeretanyag ugyanabban a formában már nem volt elérhető. Ezután évekig gyakoroltam hobbiként, szereztem még egy-két indiai könyvet, és barátaim, családtagjaim sorsfordulóit próbáltam kinézegetni az észak-indiai szoftver segítségével. Kezdtem tudatába kerülni, hogy az indiai (és tibeti) asztrológiának is sok százféle iskolája van, nem csupán a dél-indiai meg az észak-indiai.

2001-ben jutottam el Csom Máriához, aki Magyarország egyik legszakértőbb asztrológusa. Nála két kihívással kellett szembenéznem, az egyik az volt, hogy technikai bravúrjait és meglepő reinkarnációs következtetéseit valami különös, szívből áradó, erős magnetizmus kísérte, nemcsak a sors törvényeinek száraz ismerete. A másik az volt, hogy pillanatok alatt kikövetkeztetett olyasmit, amit jómagam több órás feszített munkával és könyvészettel tudtam csak előcsiholni. Első találkozásunkkor azt gondoltam, ő tulajdonképpen valamiféle médium, aki az asztrológiát csak „ráhangolódásnak” használja, hiszen lehetetlen ennyi mindent tudni asztrológián keresztül! Aztán elmentem heti haladó asztrológia-csoportjába, ahol akkor már kizárólag indiai módszereket tanított, és rá kellett jönnöm, hogy logikusan is meg lehet érteni ennek a tudásnak egy részét – de a másiknak eközben Isten-képünkből és reinkarnációs emberismeretünkből kell erednie.
Igen érdekes az az indiai asztrológia, amit az ő keze alatt tanultam és gyakorlok továbbra is. Úgy is értékelhetném, mint egy igen magas szintű szintézist az eddig ismert összes technika tekintetében, ami annak legősibb gyökereihez nyúl. Ez a szintézis, és a vele kapcsolatos „szívbéli buzgalom” kellett hozzá, hogy 2004-ben beszerezzem a Kála nevű indiai asztrológia-programot, és egyéni elemzést hirdessek, továbbá bevezető tanfolyamokat ajánljak ebbe a csodálatos tudományba, ami ősi gyökereiből mindig megújul.