Az ericksoni minták
Milton H. Ericksona huszadik századi hipnoterápia legnagyobb alakja, akinek transzba vezető és gyógyító nyelvi mintáit kétkötetes nyelvészeti-lélektani szakmunkájában elemezte az NLP – a neurolingvisztikus programozás – két alapítója, John Grinder nyelvész és Richard Bandler kibernetikus. (Ez a mai napig nincs magyarra lefordítva – és mivel a szerzők Erickson nyelvi mintáit az angol nyelv sajátosságain belül elemzik, fordítása igen nehéz feladat is lenne.)
Erickson alapvető meggyőződése az volt, hogy saját tudattalanjában mindenkinek megvannak a szükséges erőforrásai ahhoz, hogy hozzásegítse magát a gyógyuláshoz, a fájdalom csökkentéséhez vagy a negatív viselkedésminták átváltoztatásához – ezt csupán elő kell hívni a terápia során egyfajta sajátos, metaforikus, indirekt beszédmód és a páciens testi kommunikációs mintáihoz való illeszkedés („rokonszenv”) különféle eszközeivel.
Az ericksoni minták elemzésekor és modellezésekor az NLP alapítói meggyőződhettek arról, hogy a sikeres gyógyító szuggesztiók valójában nem valami megismételhetetlen erő következményei, hanem konkrétan leírható, másoknak is megtanítható nyelvi minták, amelyekhez bizonyos viselkedésbeli formák társulnak (követés-vezetés, rögzítés hanggal, testtartással stb.) Arra is rájöttek, hogy nyelvészeti eszközökkel sok ilyen minta általános szabályai leírhatók – a világhírű Noam Chomsky „transzformációs-generatív nyelvészetének” segítségével.
Maga Erickson sohasem elemezte nyelvileg transzba ejtő mintáit, csupán elfogadta, hogy valahogyan kifejlődött ez a képessége, amikor fiatal korában gyermekbénulást kapott. Betegsége a mozdulat- és beszédképtelenségből eredő kiszolgáltatottság miatt egészen különös rálátást biztosított számára a környezetében levő emberek nyelvi és nem-verbális mintáira, interakcióira. Erickson saját magát is részlegesen meggyógyította – egy idő után ismét képes volt beszélni, később még családot is alapított, noha élete nagy részét tolószékben töltötte.
Az ericksoni nyelvi mintákat ma nemcsak ericksoni és NLP-s terapeuták használják, hanem a reklámszakemberek, a sikeres üzletemberek, továbbá a különféle vallások és hitrendszerek szövegezői, de a pap, a pszichológus, az újságíró vagy a tanár beszédjében is tetten érhetőek. Gyakorlataink során rádöbbenhetünk – mint Grinder és Bandler -, hogy igazából a mindennapokban mindenki használ ericksoni szuggesztiókat, és ezek jó része be is teljesül – csupán többnyire nem tudjuk, mit is akarunk szuggerálni nyelvi mintáinkkal.
Ha tudnánk, miképpen hallja meg a tudattalan, amit mondunk, lehet, hogy sokszor éppen az ellenkezőjét mondanánk – legalábbis máshogyan szövegeznénk a mondandónkat.
Az ericksoni minták – és ellenkező pólusa, az úgynevezett metamodell az NLP alaptanfolyam sarkalatos pontjai. Aki az Alapítvány egészéves tanfolyamán tanul, NLP-gyakorló vagy mester szeretne lenni, az folyamatosan kell, hogy ezeket a mintákat gyakorolja, gazdagítsa és nem utolsósorban felismerje. Minél többet gyakorlunk, annál több ericksoni mintát ismerünk fel a körülöttünk levők beszédében, a reklámokban, a tudományban és a propaganda nyelvében. Jómagam, amikor tanultam, még a metrón is gyakoroltam a tanfolyami jegyzetből, és képzeletbeli helyzetekben mindenféle ericksoni nyelvi mintát szőttem össze.
Jómagam 24 órás saját mini-tanfolyamokat tartok kb. félévente, amelyben kizárólag az ericksoni nyelvi mintákra összpontosítunk, mivel ez specialitásom az NLP-n belül, és igen hasznos például gyógyító vagy tanító foglalkozású embereknek. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- tudatába kerüljenek, hogy miféle szuggesztiókat közölnek (mások tudattalanja felé) az általuk kiejtett nyelvi mintákkal és azok viselkedésbeli támogatásával,
- ennek figyelése és irányítása alapján hatékonyabban fogalmazzanak más embereknek, hogy elősegítsék bennük a pozitív változásokat,
- képesek legyenek ericksoni eszközökkel „hivatalos”, elmélyült transzot is előidézni a gyógyító sugallatok kedvéért.